Miközben Donald Trump kormánya teljes energiaembargóval gyakorol nyomást Kuba lakosságára, jogi úton is megpróbálja fokozni a gazdasági nyomást. A washingtoni Legfelsőbb Bíróság hétfőn tárgyalt két amerikai vállalat keresetéről, amelyek kártérítést követelnek a 1959-es forradalom győzelme után történt kisajátításokért. A pernek nemcsak Kubára, hanem a nemzetközi jogra és más országokra is messzemenő következményei lehetnek.
A vita középpontjában egy 1996-ban Bill Clinton elnök által aláírt amerikai törvény áll, a Cuban Liberty and Democratic Solidarity Act, ismertebb nevén a Helms-Burton-törvény. Ez lehetővé teszi vállalatok és állampolgárok számára, hogy amerikai bíróságok előtt pert indítsanak azok ellen a vállalatok ellen, amelyek Kubától kisajátított tulajdonnal „kereskednek”. Minden elnök – demokraták és republikánusok egyaránt – felfüggesztette ezt a záradékot, mert nemzetközi konfliktusoktól tartottak. Donald Trump aktiválta 2019-ben, és ezzel utat nyitott egy peres hullámnak. Azóta több mint 40 eljárás indult. Az aktiválás azonban több volt, mint jogi lépés: része annak a kampánynak, amellyel Washington Havannát gazdasági izolációba akarja kényszeríteni. A törvény külpolitikai eszközként szolgál, amelynek célja a befektetők elriasztása és ezáltal a rezsimváltás elősegítése.
A hétfőn megkezdődött tárgyalás középpontjában az amerikai olajipari vállalat, az Exxon Mobil és a kikötőüzemeltető Havana Docks Company áll. A bírák három órán át vitatták meg a keresetüket, amely több ezer követelésnek ad hangot. Az Exxon kártérítést követel a kubai állami vállalattól, a Cimextől a forradalom után államosított finomítók és benzinkutak után – mára ez az összeg kamatokkal együtt meghaladja az egymilliárd dollárt.
A Havana Docks viszont négy hajózási társaságot perel, amelyek 2016 és 2019 között használták a havannai kikötői létesítményeket, amelyeket a vállalat egykor 99 éves koncesszió alapján üzemeltetett. Az érintettek között van többek között a Carnival, a Royal Caribbean, a Norwegian Cruise Line és az MSC. Bár egy floridai bíróság 2022-ben három számjegyű milliókban kifejezett kártérítést ítélt meg, egy fellebbviteli bíróság hatályon kívül helyezte az ítéletet: a koncesszió 2004-ben lejárt, így a tulajdonjog is. Most az a kérdés, hogy egy időben korlátozott használati jog évtizedekkel később még mindig milliárdokat érő követeléseket indokolhat-e.
A második ügyben az Exxon kártérítést követel az 1960-ban államosított létesítményekért, amelyeket akkor Standard Oil néven üzemeltettek.
A probléma: az 1976-os Foreign Sovereign Immunities Act (külföldi államok immunitásáról szóló törvény) értelmében a külföldi államok és vállalataik alapvetően immunitást élveznek az amerikai bíróságok előtt. A központi kérdés ezért az, hogy a Helms-Burton-törvény feloldja-e ezt az immunitást a kubai állami vállalatok számára. Az Exxon ügyvédjei azzal érvelnek, hogy a kormány és a kongresszus szándékosan akart „hatalmas diplomáciai és gazdasági nyomást” gyakorolni Havannára, ezért a Helms-Burton-törvény feloldja a 1976 óta érvényben lévő állami immunitást Kubára vonatkozóan.
A jogi finomságok mögött egy egyértelmű politikai stratégia áll. Az amerikai kormány a perekkel külpolitikai nyomást gyakorol, hogy elriassza a befektetőket a szigetről, amely egyébként is több mint 60 éve szenved a blokádtól. Marco Rubio külügyminiszter hangsúlyozta, hogy tovább akarják növelni a gazdasági nyomást. A nemzetközi jogászok viszont figyelmeztetnek: az Exxon érvelésének elfogadása alááshatja a nemzetközi jogot, és további államokat vonhat az amerikai bíróságok célkeresztjébe. Míg a felperesek nagy összegeket követelnek, Washington további eszközöket keres Havanna ellen. Amikor egy bíró rámutatott, hogy a kubai állami vállalatok alig rendelkeznek vagyonnal az Egyesült Államokban, a kormány képviselői azzal válaszoltak, hogy még a szimbolikus ítéletek is nemzetközi hatást gyakorolhatnak és elriaszthatják a befektetőket.
A Legfelsőbb Bíróság döntése nyárra várható. Ez majd megmutatja, hogy az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága milyen mértékben hajlandó Trump külpolitikai céljait polgári perekben hozott ítéletekkel támogatni.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
